Időfutár
Picit para, picit bhakker, de remek időutazás a Magyar Színházban!

Gimesi Dóra, Jeli Viktória és Tasnádi István írt ifjúsági rádiójátékából, amiből nyolckötetes regénysorozat készült, 2018-ban elkészült a színpadi változat is. Mint ahogy az a "Hogyan készült" - videójukban is hallható, a színrevitelkor különböző trükkökkel és egyéni, összetett megoldásokkal igyekeztek fogyaszthatóvá és élvezhetővé tenni a mai Z és Alfa generáció tagjai számára ezt a különleges, időn és téren átívelő történetet.
Néhány éve az akkor elérhető összes Időfutár könyvet kiolvastam, s mivel minden könyv egy-egy lezárt, kerek történetet rejt, fel sem merült bennem a folytatás - holott sorra jelentek meg a könyvek, utoljára a nyolcadik, kiegészítő kötet, amely a többi könyvtől függetlenül is olvasható.
Hanna, a történet főszereplője kap egy különálló időutazást, melyben barátai, Szabika, Bulcsú és Zsófi segítik (a többi kötetben szerepel még Tibi, aki a színjátszásra szánt történetből kimaradt praktikai okokból).

Hanna Kempelen Farkas Sakkozó török nevű találmányával visszarepül az időben a rizsporos parókás, Mozart-ot ünneplő Bécsbe, 1791-be. Szerencséjére telefonja működik a múltban is így kapcsolatban tud maradni a 2020-ban maradt barátaival. Ez utóbbit egy külön felépített "chat-szobával" valósították meg a darab összeállításakor, ahol a chatbeszélgetés élőben történik egy kamera segítségével, nem pedig előre felvett felvételként mutatják a nézőknek.
Mozart Varázsfuvolájának publikálása és bemutatása nem zajlik zökkenőmentesen, s Hanna érkezése még a kedélyeket is felborzolja: nyomában van a helyi rendőrség, s így fiúnak öltözve kell helyt állnia, emellett meg kell akadályoznia, hogy a felborult idősíkok miatt 2020 Magyarországa ne egy Monarchia igájába kergetett ország legyen, ahol az iskolákban többek között kötelező jódli tanóra folyik.

A darab különlegessége, hogy míg az eredeti könyvekben Zsófi mozgáskorlátozottsága lassan derül csak ki, itt magától értetődően már tolókocsiban szerepel a lány s ez a fajta érzékenyítés nem kínos, hanem épphogy természetes és üdvös a fiatal nézők szempontjából is.
A 21. századi fiatalok szertelensége, kreativitása és bohóckodása nem megy át ripacskodásba, s a múltban játszódó jelenetek bármelyik felnőtt néző szívét elrabolják.

A színészek profizmusára és türelmére nagy szükség volt, mert a kis nézőknek időt kellett hagyni, hogy feldolgozzák a helyenként pörgős és kacagtató jeleneteket (nem lehetett könnyű úgy végigjátszani egy-egy csókjelenetet, hogy a fiatal nézők közben pfújoltak és nevettek), de a végeredmény egy követhető, szellemes és izgalmas mese lett.
Az előadáshoz színházpedagógiai szolgáltatás is elérhető.
Döbrösi Laura - akit sokan az Aranyélet című sorozatból ismerhetnek - első látásra könnyen 15 évesnek nézhető, s ez igaz a Szabikát játszó 31 éves Pásztor Ádámra is. Hitelesek és kedvesek voltak, s nem a saját, mai ifjúságról való véleményüket használták fel a karakterformáláskor, hanem minél hihetőbbé és valóságos mai kamaszgyerekekké változtak át.
A könyveket ismerve elmondhatom, hogy a színrevitel remekül sikerült, jól megteremtették az időfutáros légkört, s ehhez hozzájárultak a gyönyörű jelmezek és az egyszerű, hangulatteremtő díszletek.
Szereposztás:
HANNA: DÖBRÖSI LAURA
SZABIKA: PÁSZTOR ÁDÁM
BULCSÚ: DOBAY ATTILA | KOVÁCS S. JÓZSEF
ZSÓFI: CSEKE LILLA CSENGE eh.
BUJDOSÓNÉ: BEDE-FAZEKAS ANNA
SÁNDOR BÁ: GÉMES ANTOS
KEMPELEN FARKAS: FILLÁR ISTVÁN Jászai Mari-díjas
GOTTHARDI, titkosrendőr: SZATMÁRI ATTILA
BENEDICT: BLAHÓ GERGELY
MOZART: TÓTH JÁNOS GERGELY
SCHIKANEDER: PAVLETITS BÉLA
JOSEFA: WÉGNER JUDIT | JANCSÓ DÓRA
MÁRIA LUDOVIKA CSÁSZÁRNÉ: BEDE-FAZEKAS ANNA